Szabad-e írnom nekem Gyárfás Tamásról? Szabad-e arról írnom, hogy milyen igazságtalanság érte őt? Utána viszont azt a kérdést teszem fel önmagamnak, hogy szabad-e hangtalanul elmennem egy olyan ítélet mellett, amely tönkretesz egy életet, egy családot? Hallgassak csak azért, mert a barátomról van szó? Hallgassak csak azért, nehogy az elfogultság vádjával illessenek? Vagy: nem éppen az a kötelességem – barátság ide, barátság oda –, hogy megszólaljak? Hogy tegyek valamit, nem a barátomért, hanem egy olyan ügyért, amelynek minden szeletét elég jól ismerem, és amelyet végig követtem, minden iratát olvastam, az összes ügyészi vádpontot, érvvel, anyaggal, úgymond bizonyítékkal találkoztam. És amelynek eredményeként most Gyárfásnak, igen a barátomnak, börtönbe kell vonulnia. Brr. Még leírni is szörnyű, hát még átérezni.