Csonka éjszakák, kurta álmok,a reggel már nehéz, hiába várod.Mamuszba bújt az idő, csoszognaka percek, valamiért mennél, de márelfelejted. Az ócska gangon galamboktánca, az ereszről esőcsepp hullikegy virágra. Mélytengeri a csend,a kutyák sem szólnak, a százévesudvaron macskák kóborolnak.Az ajtóban évek állnak, néhány emlékköszön, már nem indulsz sehovácsak állsz a küszöbön.