Donald Trump újabb vámháborúja nem egyszerű külgazdasági konfliktus, hanem rávilágít annak a mélyebb rendszerlogikának a félreértésére, ahogy az amerikai elnök a kereskedelempolitikára tekint. Mára a globális szereplők – államok és vállalatok – a kockázatokra reagálnak. Miközben a politika rövid távú győzelmekben és presztízscsatákban gondolkodik, a gazdaság szereplői egyre inkább végtelen játszmaként kezelik a világpiacot, ahol valójában a stabilitás, a kiszámíthatóság és a veszteségek minimalizálása a túlélés kulcsa. A legtöbb elemzés még mindig a status quo első megbillenéseire figyel, és annak helyreállítására koncentrál, pedig a játékelméleti modellek alapján már a harmadik és negyedik válaszlépések formálják a jövő egyensúlyait – ott, ahol nem országok, hanem cégek döntenek.