A bolygónk körül közel 400 km magasan keringő űrállomás nagy mérete, és jó fényvisszaverő fémfelületei miatt könnyen látható az éjszakai égen, ha megvilágítja a Nap. Maximálisan -4 magnitúdó közelébe fényesedhet, megközelítheti a Vénusz fényésségét, azonban az ilyen, kedvező átvonulás viszonylag ritka. A leglátványosabb átvonulások során nagy magasságban a zenit közelében halad le az űrállomás, ekkor éri el legfényesebb állapotát, de ilyenkor is csak néhány percig látható égboltunkon.

Az űrállomás nyugatról kelet felé kering a Föld körül – akárcsak az űreszközök többsége. Ebbe az irányba érdemes ugyanis az űreszközöket indítani, mivel ilyenkor a Föld forgásából származó sebesség is hozzájárul a keringési sebességhez. Nagyjából nyugat felől érkezik a fölénk az űrállomás mint csillagszerű fénylő pont, amely eleinte lassan, majd fokozatosan gyorsuló mozgással emelkedik egyre magasabbra. A 30-40 fokig emelkedő ISS áthaladások során az űrállomás nagyjából a Jupiter fényességét éri el, ugyanakkor a fejünk felett elhaladó pálya esetében – amint már írtuk -, a Vénusz fényességével vetekedik

A közeljövő áthaladásairól a heavensabove.com honlapon tájékozódhatunk, ahol megadhatjuk megfigyelőhelyünk koordinátáit, és nem csupán a Nemzetközi Űrállomás, de más űreszközök láthatóságára is lekérhetünk információkat.

Képernyőmentés a heavens-above.com honlapról, a Nemzetközi Úrállomás Budapestre számított átvonulási adataival, a június 26-július 4. közötti időszakra. Ebben az időszakban jellemzően az éjszaka második felében láthatók átvonulások, július 1-jén és 3-án 3-3 átvonulás is látható lesz. Az űrállomás hazánk teljes területéről látható lesz, az időpontok azonban néhány perccel eltérhetnek az itt közölt értékektől az egyes településeken.

A Nemzetközi Űrállomás és a Dragon június 26-án hajnalban
Számunkra most a legérdekesebb a június 26-án hajnali 3 óra tájban látható átvonulás, reményeink szerint ekkor nemcsak a Nemzetközi Űrállomást, hanem az űrállomást követő, azt „üldöző” Dragon űrhajót is megpillanthatjuk szabad szemmel. A Dragon jóval halványabb lesz az Űrállomásnál, de így is feltűnő lesz, amint a csillagos égi háttér előtt vonul. Az apró fénypont fedélzetén pedig ott tartózkodik a négy űrhajós – gondoljunk rájuk is az égbolt figyelése közben. A tervek szerint június 26-án 13 órakot kapcsolódik össze a Dragon az Űrállomással.

A Nemzetközi Űrállomás égi útja Budapestről nézve június 26-án hajnalban. A déli égen válik láthatóvá, majd miután elhúz a Szaturnusz fölött, a keleti égen tűnik el, a ragyogó Vénusz szomszédságában. Az űrállomás felé közelítő, annál jóval halványabb Dragon űrhajó hasonló égi útvonalon, az űrállomástól lemaradva lesz látható.

Az egyes ISS átvonulások azért eltérőek, mivel ezek többsége nem „pont felettük” történik, azaz „oldalról” látunk rá az elhaladásra. Utóbbi esetekben nem emelkedik magasra az égen tőlünk nézve (sokszáz kilométer messze, Európa szomszédos országai felett halad el ilyenkor), és nem is kifejezetten fényes. Kedvező időszakban két vagy akár három átvonulást is láthatunk egyetlen éjszaka során.

Vannak időszakok, amikor egyáltalán nem láthatjuk a Nemzetközi Űrállomást égboltunkon. Ha Kapu Tibor az eredetileg tervezett időpontban, május 29-én indult volna, akkor egyáltalán nem láthattuk volna az űrállomást hazánk egén. Lám, ilyen előnye is lett a sok-sok halasztásnak!

Égi elhaladásával párhuzamosan látszófényessége is módosul, méghozzá két okból. Egyrészt ahogy közeledik felénk egyre fényesebb, mindössze a zsugorodó távolság nyomán – és ennek megfelelően halványul is amint távolodik. Mindebben közrejátszik még egy tényező: az ISS és a megfigyelő közötti légkör, főleg a légkör alacsonyabb részében lebegő por, pára és különféle aeroszol, illetve felőzet. Amíg az ISS alacsonyan látszik az égen, a róla visszavert napfény hosszú utat tesz meg a légkörön keresztül, ezen belül az alacsonyabb párásabb és „koszosabb” légrétegeken át is. Mindennek nyomán egyre fényesebbnek, majd égi útja tetőpontja után egyre halványabbnak mutatkozik.

A fentieken túl még egy érdekes fény- és színváltozásnak lehetünk tanúi, de csak szerencsés esetekben. Ha esti átvonulást figyelünk meg (a hajnalit kevesebben látják, mivel ahhoz korán kell kelni), az ISS nyugat felé haladva, útja végén bemerülhet a földárnyékba. Ekkor már nem éri napfény, és gyorsan elhalványodik, eltűnik a szemünk elől. De az utolsó másodpercekben (főleg ha fél-egy perccel korábban magasan haladt el fejünk felett, azaz nagy a maximális fényessége amiről halványodik), eltűnése előtt enyhén sárgás-vöröses árnylatot nyer, mivel ekkor a ráeső napfény is a földi légkörön halad keresztül, és a fényszóródás hullámhossztól függő jellege miatt a vöröses sugarak hatolnak át a légkörön és vetülnek az ISS-re, onnan pedig tükröződnek a Földre is.

2007. április 12-én az Űrhajózás Napján a budapesti Polaris Csillagvizsgáló felett átvonuló űrállomás állókamerás felvételen. Ekkor épp a fedélzeten tartózkodott Charles Simonyi magyar származású űrturista, a csillagvizsgálóban pedig rendkívüli bemutatót tartottunk ez alkalomból. (fotó: Nagy Zoltán A., MCSE)

Bár fizikai értelemben az űrállomás viszonylag nagy, akkora mint egy fuballpálya, mivel közel 400 km magasan kering, amikor legközelebb van hozzánk, akkor is csak pontszerűnek látszik szabad szemmel. Részleteit (szerkezetét, napelemtábláit) csak távcsővel lehet megfigyelni (30-60-szoros nagyítással). Ugyanakkor az ilyen megfigyelés két okból is rendkívül nehéz: egyrészt az űrállomás gyorsan mozog, nagyon nehéz követni nagy nagyítású távcsővel. Komoly „sport” az ISS tácsöves követése, de már az is nagy élmény, ha akár csak rövid időre is megpillantjuk a távcső látómezején átszáguldó bonyolult szerkezetű űreszközt.

Az űrállomás távcsöves fotózása azonban szép eredményeket hozhat, kellő tapasztalattal az űrállomás moduljai, napelemtáblái is megörökíthetőek. Ugyancsak érdekes a Nap vagy a Hold előtt átsuhanó űrállomást megörökíteni.

Az alábbi sorozatfelvételt Rosenberg Róbert készítette Rácalmásról, ugyancsak az Űrhajózás Napján, de 2022. április 12-én a Nap előtt átszáguldó Nemzetközi Űrállomásról ), „A felvétel 80/600-as ED refraktorral készült Rácalmás közeléből, 2022.04.12-én 8:40:11 UT-kor. Sajnos az ASI485MC kamera a rögzítéskor kihagyott pár képkockát.” A sorozatfelvételen jól láthatók a hatalmas napelemtáblák. (További részletek itt olvashatóak).

A Nemzetközi Űrállomás, amint elhalad a Nap előtt (Roserberg Róbert felvétele, MCSE)

A Nemzetközi Űrállomás 2024. július 8-án a Bükki Csillagdából, Siomos Angelos Sylvester felvételén.

Űreszköz-észlelések a Magyar Csillagászati Egyesület megfigyelőitől