:

Sosem látott részletek a Nap déli pólusvidékéről

Sosem látott részletek a Nap déli pólusvidékéről

Központi csillagunkat űrszondák egész serege vizsgálja, több ezek közül lénye­gében megszakítás nélkül (SOHO, SDO, Parker). Általában az űreszközöket egyszerűbb és gazdaságosabb a Föld pályasíkjának közelében húzódó pályákra állítani, azonban sok esetben az égitestek – így a Nap is – poláris régiói is érdekességeket tartogathatnak. Az ESA Solar Orbiter nevű szondája nem az első, amely a Nap körül poláris pályán halad. Az ESA és a NASA Ulysses nevű szondája 1994–95-ben vizsgálta központi csillagunk északi és déli pólusvidékét, azonban mintegy 200 millió km-es távolságból, míg a Solar Orbiter alig ötödakkora távolságra, 42 millió km-re közelíti meg a napfelszínt.

A szakemberek szerint a sarkvidékek fontos adatokat szolgáltathatnak a Nap közismert 11 év körüli ciklikus működésének pontos okaira, amely az űridőjárás alakulása szempontjából is rendkívül fontos. Végső pályájának elérése érdekében egy februárban a Vénusz mellett végrehajtott hintamanőver során nyert energiát az ekliptika síkjától való eltávolodáshoz, amelynek eredményeképpen márciusban már 17 fokkal az ekliptika síkjától eltérő helyzetből figyelhette meg a Napot.

2025. március 30-án, az extrém ultraibolya tartományban készült felvétel a Nap déli pólusvidékéről (ESA & NASA/Solar Orbiter/EUI Team)

Az adatok és a képek alapján a Nap mágneses tere a földinél jóval bonyolultabb szerkezetű, folyamatos áramlásban, örvénylésben van. A naptevékenységi ciklus legnagyobb részében az általános mágneses tér egy rúdmágnes által gerjesztett térhez hasonlít, a mágneses pólusok a valódi pólusok közelében helyezkednek el. Minimum idején a modellek szerint az egyik vagy másik mágneses pólus válik dominánssá. Mivel a jelek szerint a mostani, 25-ös napciklus 2024 októberében érte el maximumát, a Solar Orbiter éppen jókor érkezett a változó mágneses tér tanulmányozására. A tervek szerint az űreszköz folytatja a pólusvidékek tanulmányozását 2026 végéig a jelenlegi 17 fokos inklinációjú pályáján, majd 2026 decemberében egy újabb, szintén a Vénusz mellett végrehajtott hintamanőver segítségével 23 fokos inklinációjú pályára kerül az ekliptikához viszonyítva. Fő célja a Nap mágneses terének vizsgálata, ezáltal pedig a régóta kutatott napdinamó jobb megértésének elősegítése.

Universe Today, 2025. június 12.