Minden év tavaszán, amikor megjelenik az Eurostat vásárlóerő-paritásos egy főre jutó GDP statisztikája, megindul a vita, hogy milyen okok állnak hazánk évek óta tartó lecsúszása mögött a rangsorban. Az alábbi írásban egy új keretben értelmezem a fejlettségi mutatók alakulását, illetve magyar felzárkózást régiós viszonylatban. A megközelítés a gazdaságpolitikai teljesítmény értékelésére is lehetőséget teremt.