I. Egy technokrata megközelítésMa kivételesen egy antipolitikus jelentkezik ezeken a hasábokon, akit többen is (köztük aktív politikusok) felkértek, hogy vizsgálja meg, a hatályos választási törvény keretei között milyen szcenárióban lehetne maximalizálni az Ellenzék mandátumszámát a 2026. évi választásokon („if any”). (A továbbiakban „Ellenzék” alatt az összes ismert pártot és szerveződést értem, természetesen az állampárt és a Mi Hazánk kivételével.)Ez azért nagyon nehéz feladat, mert a hatályos szabályozás alapján a választás végeredménye döntő mértékben a 106 egyéni körzetben dől el. Persze „jó tudni”, hogy a Tisza négy közvélemény-kutató intézetnél is 8-12 százalékkal vezet az országos listára leadandó szavazatok tekintetében, de ettől még a jelenlegi állampárt akár fölényesen is megnyerheti a választásokat. A végeredmény alapvetően két tényezőtől függ (az országos listára leadott szavazatok szerepe harmadlagos): egy-egy körzetben hány ellenzési jelölt indul, valamint hogyan alakul a hírhedt győzteskompenzáció.Az alapvető kérdésre persze lehetne empirikus választ is adni, de ehhez a 106 körzetben kellene darabonként 1000 fős közvélemény-kutatást rendezni, és minden körzetben legalább három szcenárióra rákérdezni. Például: melyik jelöltre szavazna Ön Budapest ikszedik egyéni körzetében (ahol jelenleg DK-s a képviselő), ha egy ellenzéki jelölt van (pl. DK), kettő (Tisza, DK) vagy hat (Tisza, DK, Párbeszéd, MSZP, MKKP, 2RK)? Rémisztően különböző eredmények születnének az egyes szcenáriókra. Megítélésem szerint már a másodikban is valószínű a Fidesz-jelölt győzelme, a harmadikban pedig garantált. Ilyen közvélemény-kutatás nincs (vagy ha van, az „top secret”), és reálisan nézve valószínűleg még hónapokig nem is lesz.Ebben a helyzetben a felkért szerző egy dolgot tehetett: megkérdezte a mesterséges intelligenciát, esetünkben a Google legfrissebb Gemini 2.5 verzióját. Konkrét vizsgálatok hiányában nincs eszköz a kezünkben, hogy felülbíráljuk a Gemini – saját bevallása szerint is spekulatív – mandátumbecslését, de egy dolog biztos: a kirajzolódó tendencia teljes mértékben logikus és védhető. Ugyanakkor nagyon remélem, hogy a közvélemény-kutató intézetek és/vagy a választási földrajzzal, matematikával foglalkozó szakértők verifikálják és pontosítják, esetleg „lesöprik az asztalról” az itt megfogalmazott forgatókönyveket.II. A Tisza mindent viszA Tisza Pártnak a kezdetektől az a stratégiája, hogy mind az állampártot, mind az általa óellenzékinek nevezett pártokat le akarja váltani, és a pártban láthatólag bíznak is ennek a stratégiának a sikerében. E gondolatmenet szerint teljesen mindegy, hogy melyik párt kit indít 2026 áprilisában az egyéni körzetekben, a választók „csukott szemmel” fogják az X-et tenni a Tisza-jelölt neve mellé.Miben reménykedhet a Tisza?1. Csalódottság a hagyományos ellenzékben. 2. Kormányellenes hangulat, de alternatíva hiánya. A Tisza Párt hirtelen és látványos felemelkedése éppen ezt a „vákuumot” célozza meg.3. Új arc, új lendület: Magyar Péter frissessége és a „nemzet ügyét” felvállaló retorikája sokak számára vonzó.4. „Sem a Fidesz, sem az ellenzék” tábor: a Tisza Párt pontosan erre a rétegre hivatkozik, amikor azt mondja, hogy ők „sem a régi Fidesz, sem a régi ellenzék”.5. Populista elemek. A Tisza retorikájában vannak populista elemek, amelyek a szélesebb társadalmi elégedetlenségre építenek, és az „elit” elleni fellépést hirdetik (legyen az a kormány vagy a hagyományos ellenzék).Ha ez a szélsőséges forgatókönyv valósulna meg, valószínűleg a DK sem jutna be a parlamentbe, és a Tisza Párt elvben megszerezhetné a mandátumok akár 2/3-át. Ma ennek minimális esélyét látom. Ennek egyik oka, hogy a Fidesz könnyedén akár négy előre borítékolható mandátummal indulhat a versenyben: két külhoni (hasonlóan 2022-höz), egy német és – várhatóan – egy roma nemzetiségi mandátummal. Ez olyan előny, mintha valaki a 199 méteres síkfutásban a startvonal helyett 4 méterrel előrébb indulhatna, s csak 195 métert kellene lefutnia.III. Mindenki önállóan indul, felvállalva az érdemi járulékos veszteséget isA jelenlegi „melldöngetéses” fázisban a Tiszán kívül az alábbi ellenzéki pártok jelezték indulási szándékukat, ami automatikusan minimum 71-71 egyéni jelöltet is feltételez: DK, MSZP, Párbeszéd, MKKP (Kutyapárt), Második Reformkor (2RK), Jobbik.Nem indul a Momentum, a Mindenki Magyarországa Néppárt (MZP) és Jámbor András. A hangsúlyosan jelenlegi ismereteim alapján mélyen egyetértek Jámbor indoklásával. A képviselő úgy véli, ha megmérettetné magát a választásokon, inkább a Fidesznek szerezne mandátumot, mint magának.Pontosan ez a legnagyobb probléma ezzel a forgatókönyvvel. A sok önálló induló csak az állampártnak kedvez, az alábbiak miatt.1. Szavazatszétaprózódás (fragmentáció). Ez azt jelenti, hogy gyakran viszonylag alacsony százalékkal is lehet nyerni egy egyéni körzetet, ha a többi szavazat több irányba szóródik.2. A magyar rendszernek „a győztes mindent visz” elve az egyéni körzetekben maximálisan érvényesül.3. Ez az a mechanizmus, amellyel a Fidesz az elmúlt választásokon rendre aránytalanul sok egyéni mandátumot tudott szerezni, még akkor is, ha az országos listás eredményük „csak” 45-50 százalék körül volt.A legnagyobb veszteség Budapesten következhet be. A főváros hagyományosan ellenzéki fellegvár, de a 2022-es választásokon már látszott, hogy a Fidesz is tud egyéni mandátumokat szerezni, ha az ellenzék szavazatai megoszlanak. A „mindenki önállóan indul” forgatókönyvnek három fontos hátrányát kell még megemlíteni.1. Valószínűleg érdemi baloldali és liberális ajánlat hiányában több százezer baloldali és liberális szavazó egyszerűen otthon maradhat, mert nem szeretnének sem a Fideszre, sem a Tiszára szavazni. 2. A másik nagy veszteség a győzteskompenzációs szabályok miatt érné az ellenzéki pártokat. Feltéve, hogy meg is nyernek néhány egyéni körzetet, olyan kis különbséggel fogják, hogy gyakorlatilag nem tudnak majd profitálni a győzteskompenzációból. 3. A harmadik probléma az lehet, hogy a legtöbb önállóan induló párt nem tudja megugrani az 5 százalékos küszöböt (talán a DK a kivétel), azaz akár 8-10 százaléknyi listás szavazat is „mehet a kukába”.Összesített mandátumbecslés (Gemini 2.5):- Fidesz−KDNP: 110-130 mandátum (valószínűleg megőrzött abszolút többség, de messze a 2/3-tól)- Tisza Párt: 50-80 mandátum (erős, de megosztott ellenzék vezetője)- Hagyományos Ellenzék (DK, esetleg MSZP, Párbeszéd összesen): 0−15 mandátum (nagyrészt kiesve)- Mi Hazánk Mozgalom: 5-10 mandátumIV. A józanabb ész diadala – egyesül a baloldalNovemberre valószínűleg mindenki lehiggad, és felméri, hogy az előző forgatókönyv kizárólag a Fidesznek kedvez, de neki nagyon. A „kicsik” (Jobbik, 2RK, MKKP) eldöntik, hogy mégsem indulnak 2026-ban, míg a három büszke baloldali párt létrehoz egy új választási pártot, amelynek a munkaneve legyen Egyesült Baloldal (EB).Tegyük fel, hogy az EB markáns és hihető baloldali ajánlattal jelentkezik (infláció, megélhetés, egészségügy), „a csillagokat is leígéri az égről” a korrupcióellenes harc terén (pl. belépés az Európai Ügyészségbe), majd mindezt „leönti” még némi liberális mázzal is. Ez így már komoly dolog, több százezer baloldali és liberális szavazónak megjöhet a kedve a választási részvételhez.A Gemini 2.5 így látja ezt a variánst: ez a forgatókönyv jelentősen csökkenti a fragmentációt a „mindenki indul” esethez képest, ami valószínűleg kevésbé kedvezne a Fidesznek, és inkább a fő ellenzéki erőknek lenne előnyös.Mandátumbecslés (nagyon spekulatív forgatókönyv):Tegyük fel, hogy egy „protestcunami-hatás” továbbra is nagyrészt a Tiszának kedvez, de az „Egyesült Baloldal” sikeresen konszolidálja a bázisát.1. Egyesült Baloldal (Konszolidált Hagyományos Baloldal)- Országos listás támogatottság. A konszolidációt figyelembe véve reálisan elérhetik az országos szavazatok 10-15 százalékát. Ez alacsonyabb, mint e pártok összesített eredménye 2022-ben, ami a Tisza felé történt eltolódást tükrözi, de így is jelentős blokkot képeznének.- Egyéni választókerületek (106 mandátum). Városi területeken és hagyományosan baloldali fellegvárakban (pl. bizonyos budapesti kerületek, ipari városok) az Egyesült Baloldal nyerhetne néhány egyéni mandátumot. Konszolidált bázisuknak köszönhetően kb. 10-20 körzetben lenne esélyük.- Becsült mandátumok:– egyéni: 5−15 mandátum– listás: 10−20 m.− összesen: 15−35 m.2. Tisza Párt (A Fő Protesterő)- Országos listás támogatottság. A „protestcunami” erősségétől függően potenciálisan elérhetik az országos szavazatok 35-45 százalékát. (Megjegyzés: azért alacsonyabb a becsült országos szavazati arány, mint az aktuális közvélemény-kutatásokban, mert a Gemini valószínűleg figyelembe veszi a baloldal konszolidációját.)- Becsült mandátumok:− egyéni: 40-60 mandátum (különösen a budapestin kívüli városi területeken és néhány vegyes választókerületben)– listás: 35−50 mandátum– összesen: 75−110 m.3. Fidesz−KDNP (a vezető párt, kihívásokkal)Indokok. Megtartják erős és hűséges bázisukat, különösen a vidéki területeken és az idősebb szavazók körében. Jól működő kampánygépezetük félelmetes lenne. Becsült mandátumok:– egyéni: 45−65 mandátum (főleg vidéki és hagyományosan erős Fidesz-területeken)– listás: 30−40 m.– összesen: 75−105 m.Összefoglaló mandátumbecslés (nagyon spekulatív, 4 pártos versenyben, Tisza-párti protestcunamival):- Tisza Párt: 75−110 mandátum- Fidesz−KDNP: 75−105 m.- Egyesült Baloldal: 20−35 m.- Mi Hazánk Mozgalom: 5−11 m. Az előző becslésemhez képest a fő különbség: az „Egyesült Baloldal” konszolidációjával a Tisza Párt valószínűleg több egyéni mandátumot szerezne, mivel az ellenzéki szavazatok kevésbé oszlanának meg az eddigi kisebb pártok között. Ez a Fidesznek is rosszabb hír lenne az egyéni körzetekben.Idáig tartott a Gemini elemzése, magam sem tudnám szebben megfogalmazni. Bár ez a forgatókönyv jobb, mint az előző, de messze nem tökéletes. Ugyan listás szavazat nem vész el, de az EB és a Tisza érdemi mennyiségű nyerteskompenzációs mandátumtól esik el. Továbbá – főleg Budapesten – most is könnyen megtörténhet, hogy erősen ellenzéki körzetekben is a Fidesz-jelölt nyer nevető harmadikként. Azaz az alapvető problémát (mandátummaximalizálás) ez a megoldás sem oldja meg.